Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fogoly

2008.02.02

Kép ÉLŐHELYE:

Nyugat- és Közép-palearktiszban elterjedt, eredetileg sztyeppi madár. A külterjes mezőgazdaság új élőhelyeket létesített számára. Hazánkban kaszálókon, kultúrnövények szegélyzónájában, lucernásban fészkel.

TULAJDONSÁGAI:

Hazánkban a közönséges fogoly él. Háta világosbarna, sötétebb és világosabb foltokkal, pofa és torok rozsdaszínű, a szem körül csupasz, vörös folttal, hasa fehér, nagy gesztenyebarna folttal, alsó szárnyfedőtollak fehérek, farka rozsdavörös, a 4 középső toll szürkén és barnásan sávolt. Szine különben változó. A csőrét csekély viaszhártya borítja kékesszürke, orrgödrei csupaszok, zömöktestü. Lábai vörösbarnák. Hossza 26 cm.; szárnyhossza 16 cm.; farkhossza 8 cm.

SZAPORODÁSA:

A poligám fajdféléktől eltérően szigorúan monogám, sokszor a párok életük végéig kitartanak egymás mellett. Április végén a tojó egy kisebb talajmélyedést kapar és ebbe rakja le 10-20 tojását. Csak a tojó kotlik, a fiókák fészekhagyók. A szülőkkel együtt alkotott csapataik csak következő tavasszal bomlanak fel a párbaállás kezdetekor.

TÁPLÁLKOZÁSA:

Gyommagvakkal és zöld növényi részekkel táplálkoznak. A 30-as évek másfél milliós állománya tizenöt év alatt ötödére apadt, 1980-ra már csak 120 ezer maradt belőlük.