Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Imátkozó sáska

2008.02.02

ÉLŐHELYE:

Közép- és Dél-Európában, valamint Afrika északi részén. tartózkodik. Száraz, napos, bokros-füves lejtőkön, mezőkön nálunk szinte mindenütt lehet vele találkozni az országban. Ez a melegkedvelő mediterrán faj hazánkban megközelíti elterjedése északi határát.

TULAJDONSÁGAI:

Zöld és drappbarna színvariációja is előfordul. 4-6 cm. Szívalakú feje a tojásalakú szemek közelében mindkét oldalon bevésett, sok ízű csápjai fonalasak, a hímnél féltest hosszúak, a

Kép

nősténynél rövidebbek. Az előtor szabad széle a hímnél finoman, a nősténynél durván fogazott. Az első pár láb ragadozó, a lábszár és a comb fogas, az előbbi az utóbbi felé mint a tollkés pengéje hajlítható; rendesen úgy tartja, mintha imára kulcsolná össze, innen a neve. 2 pár szárnya van; a mellsők kisebbek, áttetszők, zöldszínűek és vörössárga eresek, a hátsók sárgászöldszínűek.

 

SZAPORODÁSA:

Hosszú petéit egymás mellé helyezve csomókba rak a és a növények száraihoz erősíti. Sokszor megfigyelt jelenség, hogy az "ájtatos" nőstény párzáskor elfogyasztja a jóval kisebb termetű hímet. Olykor már az aktus közben kezdi meg lakomáját a hím fejével, majd lefelé haladva a többi testrészével folytatja. Eközben a párzómozgás nem áll le, mert a hasi idegdúc irányítása alatt áll. A nőstény habszivacsszerű kokonban rakja le petéit, amelyek a következő tavasszal kelnek ki.

TÁPLÁLKOZÁSA:

Rovarokból él, melyeket ragadozó lábaival fog meg. VÉDETT!